Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Rólunk Töreténetünk A gyülekezet története napjainkban:
Bekezdések

Töreténetünk

Felhasznált forrásmunkák: Solti Angelika dolgozatából. A Lucfalvi Evangélikus Gyülekezet helytörténeti bemutatása 2001. A gyülekezet történeti iratai.

A gyülekezet története napjainkban:

A gyülekezet története napjainkban:

A gyülekezet története napjainkban:

 

Szende Miklós lelkész szolgálatától követhetjük végig gyülekezetünk újkori életét, aki 43 évet szolgált a gyülekezetben. Az idősebb testvérekben emléke még most is él, dokumentumok is találhatók a hosszú szolgálatával kapcsolatban. Az előző lelkészekről már a legidősebb testvérekben is halvány emlékek maradtak. Egyházunkban sem maradt olyan dokumentum, amit felhasználhattunk volna a régebbi időszakról.

 

Szende Miklós lelkész szolgálati ideje

 

Szende Miklós - magyarosítás előtt: Sztolár Miklós - 1924-1967-ig szolgált a lucfalvi evangélikus gyülekezetünkben. Bevezette a magyar istentiszteletek tartását, mivel eddig csak szlovákul folytak.

Lucfalva községünk történetében már olvashattuk, hogy 1924-ben a világháborúban elesett hősök emlékére emlékoszlopot állított fel községünkben a templom mellett. Az emlékművet Szende lelkész úr avatta fel 1924. október 26.-án. Irányításával épült 1925-1926-ban a második iskolai tanterem, és 1927-ben a tanítólakás. 1929-ben a gyülekezeti tagok szükségesnek tartották a templom és a hozzá tartozó épületek renoválását. A lelkész nem csak Lucfalván szolgált, hanem hozzá tartozott több kis szórvány gyülekezet is. A lélekszám a következőképpen alakult:

            Lucfalva                       710 fő

            Nógrádmegyer             40 fő

            Kiskeresztúr puszta    13 fő

            Krakkó puszta              14 fő

            Összesen:                 777 fő

 

Az összesítés során a lélekszám 69 fővel fogyott, mivel Karancslapujtő és a hozzá tartozó szórvány helyeket ideiglenesen a salgótarjáni egyházhoz csatolták, de végleg így maradt.

A gyülekezeti tagok jelentős része földműveléssel foglalkozott, és voltak akik bányában dolgoztak. Mivel nehéz fizikai munkát végeztek, abból éltek, így szükségét érezték annak, hogy Istenhez forduljanak, tőle kérjenek erőt a mindennapi munka terhének hordozásához. Ennek érdekében nem mulasztották el az istentiszteletet, mert Isten igéjéből merítettek erőt. Vasárnapokon a lelkész kétszer tartott istentiszteletet, délelőtt és délután.

 

Istentiszteleti rendek:

 

Délelőtt, amikor a lelkész bement a templomba az oltár elé térdelt és énekével segítségül hívta Istent, hogy áldja meg szolgálatát.

A gyülekezet kezdő énekét liturgiás oltári szolgálat követte: imádság, egy énekvers, zsoltár olvasása, ének, imádság és hitvallás.

Ezek után a gyülekezet elkezdte a második éneket, amely szövegében a textusra - alapigére - hívta fel a figyelmet. Az alapige felolvasása után a főének hangzott el, amit az istentisztelet legfontosabb része, az igehirdetés követett. Az istentisztelet befejezéseként elmondták közösen a Miatyánkot, ezt követte az áldás majd a befejező ének zárta az istentiszteletet.

 

A délutáni istentisztelet hasonlóképpen zajlott a délelőttihez, csak liturgia nélkül.

 

Szende tisztelendő úrnál nem volt hétköznapokon igehirdetési alkalom, de heti három reggel hétfőn, szerdán és szombaton reggel 800-kor ún. -reggeli könyörgéseket- tartott. Ahol a lelkész imádkozott az egységért, az országért, a községért, a betegekért, a megtérésért…stb. a gyülekezeti tagok, akik részt vettek ezen az alkalmakon, lélekben együtt imádkoztak a lelkésszel.

 

A kántor: Hímes János orgona játékával emelte az istentisztelet szintjét. A kántor mellett Bartkó János bubla kezdte és vezette az énekeket.

Az istentiszteleteken inkább a gyülekezet felnőtt tagjai vettek részt, mivel a lelkész nagyon megkövetelte a csendet, szigorú egyéniség volt. Mint tudjuk nem minden gyermek tud csendben, nyugodtan végig ülni kb. 1 órát.

 

Az úrvacsoraosztás:

Szende lelkész az úrvacsorát két időszakban szolgáltatta ki, Ádventben és Böjtben, istentisztelet előtt. Ilyenkor csak azok az emberek voltak jelen, akik élni szerettek volna ezzel a szentséggel.

 

A hittan óra:

Az iskoláskorú gyermekek részére tartotta ezt az alkalmat az iskolában hetente háromszor, tanítás előtt. A gyermekeknek könyvük nem volt, azt tanulták meg, amit a lelkész elmondott.

 

A temetés:

Szende lelkész idején az elhunytat a házánál az udvaron ravatalozták fel és itt kezdődött a szertartás. Megtörtént az igeolvasás, ezután az antifóna éneklés. Majd kikísérték a halottat a temetőbe, ahol elhelyezték sírjába.

A lelkésszel együtt a gyülekezet tagjai és a családtagok a templomba mentek. Ott ének, igehirdetés volt, majd az elhunyt rövid élettörténetét mondta el a lelkész és áldással fejeződött be az istentisztelet.

 

Szende Miklós lelkész a lucfalvi evangélikus gyülekezetben 43 év szolgálat után, kérte a nyugdíjba helyezését amit azonnal megkapott. A gyülekezetben addig maradt amíg az új lelkészválasztás megtörtént. Szeretett volna feleségével együtt lucfalvi lakos maradni,  letelepedni, de sajnos nem engedélyezték számukra. Így szeretetotthonba kerültek, majd haláluk után a lucfalvi temetőben lettek örök nyugalomra helyezve.

 

Dedinszky Tamás lelkész szolgálati ideje

 

A helyi gyülekezet vezetősége meghirdette a megüresedett lelkészi állást. A hirdetésre három lelkész jelentkezett, akik bemutatkozó istentiszteletet tartottak. 1966-ban ádvent első vasárnapján volt Dedinszky Tamás bemutatkozó istentisztelete, amelynek alapján a gyülekezet megválasztotta és 1967. március 5.-én már szolgálatba is ált.

A lucfalvi egyház továbbra is az önállóságra törekedett, ez megmutatkozott abban is, hogy a 110 éves paraszt lelkészlakás helyett szerettek volna egy újabb, modernebb épületet felépíteni, mivel a régi egészségtelen és életveszélyes volt. A lelkész meglepetésére március 6.-án iktatása után reggel, a gyülekezet tagjai már ott álltak, hogy elkezdhessék a régi paróchia lebontását. Majd hozzá foghassanak az új épület építéséhez. Ottmár Gyula gondnok és felesége felajánlották a lelkészcsaládnak, míg felépül az új lakás addig otthonukba költözhetnek. A lelkészlakás alapját március 13.-án elkezdték kiásni, amit április 12.-én befejeztek. A paróchia 7 hónap alatt készült el és szeptember 28.-án a lelkész, családjával be is költözött. A lelkészlakás a gyülekezet pénzadományából, az offertóriumból, a gyülekezeti segélyből és ami a legfontosabb a hívek munkamegváltásából épült fel. A gyülekezet hívei a lelkésszel együtt, még a nehéz 8 órás műszak után is vidáman, jó kedvvel, hűségesen dolgoztak azért, hogy minél előbb elkészülhessen az épület. Bacsa János szögleti volt a kőművesmester, aki az építkezést vezette pontos munkával. A parochia felszentelése 1968 november 17.-én délután történt meg.

Dedinszky tisztelendő úr nem csak igét hirdetett a templomban, hanem kántorizált is, mivel az addigi kántor Hímes János elköltözött a községből. Az ének vezetését továbbra is Bartkó János bubla végezte, a felügyelő tisztséget Malina János boltos töltötte be. Az istentiszteletek rendje maradt a régi szerint, változás annyiban történt, hogy a reggeli könyörgések elmaradtak. A hittanórák és a konfirmáció alkalmait is megtartotta. A lelkész próbálkozott egy új lehetőség bevezetésével: gyermek istentisztelet tartásával, ami sajnos kudarcba fulladt a gyermekek létszámának csökkenése miatt.

Dedinszky Tamás lelkész 7 év szolgálat után, a gyermekének középiskolai tanulmányai miatt és egyéb okok következtében Bajára költözött 1974. december 13.-án. Lucfalva község evangélikus gyülekezete közel fél évig lelkész nélkül maradt.

 

Széll Bulcsú lelkész szolgálati ideje

 

A lelkész nélkül maradt lucfalvi gyülekezetben 5 hónapig a szomszéd községbeli sámsonházi Sztehlo Mátyás evangélikus lelkész végezte a vasárnapi istentisztelet helyettesítését. Ez idő alatt a gyülekezet újra meghirdette a megüresedett lelkészi állást. Szintén három lelkész jelentkezett, köztük Széll Bulcsú, aki 1975. virágvasárnapján igehirdetéssel mutatkozott be. A gyülekezetünk egyhangúlag megválasztotta lelkészül, mivel a fiatal lelkész lendületessége megragadta a gyülekezet tagjait.

Széll Bulcsú lelkész feleségével és egy éves lánygyermekével költözött ide. 1975. május első vasárnapján Garami Lajos esperes iktatta be az új szolgálati helyére. A lelkész pásztorlásával intenzív gyülekezeti élet indult. Nem csak a felnőtt embereket, hanem gyermekeket és fiatalokat egyaránt megmozgatott a kisgyermekeknek 12 éves korig gyermek bibliakört kezdett tartani vasárnap reggelenként, ahová szívesen mentek a gyermekek.

A bibliai történetek tanítása mellett építő jellegű játékot is bevezetett, amely által még jobban vonzotta a gyermekeket Jézushoz. A konfirmációs felkészüléshez megalakította az alsós és felsős bibliakört, ami heti egy-egy alkalommal volt. A lekonfirmált fiatalok részére egészen addig míg házasságot nem kötöttek ifjúsági órát indított heti 1 alkalommal.

Szükségét érezte, hogy a fiatal házaspárok is érezzék Isten gondviselő szeretetét, így számukra létre hozott 2 hetente egyszer ún. fiatal házasok bibliakörét. Ezeken az alkalmakon az ige mondanivalóját beszélték meg.

A lucfalvi evangélikus egyházunkban jelentős változás, élet kezdődött. Jézusba vetett hitre jutottak sokan, akiknek ezáltal megújult az életük.

A lelkész úgy gondolta az istentiszteleteket színvonalasabbá teheti ha megalakítja az énekkart. Az énekkar 1975. Áldozó csütörtökén alakult meg és kb. 50 személy jelentkezett, férfiak és nők. Istennek legyen hála, hogy négyszólamú énekkarral dicsőíthették az Urat jeles ünnepeken. Már az első évben sikerült az énekkarnak szolgálni az egyház egyéb alkalmain és vendégszolgálatokat is végeztek. Kirándulások alkalmával megragadták annak lehetőségét amikor énekelhettek.

Az énekkar szervezésével egyidőben 1975 nyarán elkezdődött az imaház építése. A gyülekezet saját anyagi és fizikai erejéből építette fel az imaházat. A munkákban nem csak a férfiaknak, hanem az asszonyoknak is fontos szerepe volt: meszelés, festés, takarítás. Az év októberében az elkészült új épületet, templomszentelési emlékünnepen Nagy Gyula püspök szentelte fel. Az elkészült imaházban zajlik téli időszakban a vasárnap délutáni istentisztelet, a gyerekkör és a hétköznapi összejövetelek.

Gyülekezetünknek mivel nem volt kántora, ezért a lelkész végezte a kántorizálást, későbbiek során elkezdte tanítani a gyermekeket, fiatalokat az ének és zene szeretetére azért, hogy legyen a gyülekezetnek kántora. 1987-től Solti Angelika végzi ezt a szolgálatot.

 A gyülekezet szükségét érezte a templom külső-belső renoválásának: padok cseréje, festés, kőporozás, az orgona villamosítása, a villanyfűtés bevezetése, stb.

A templomot a 200 éves jubileumi ünnepségre felújították. A várva várt nap elérkezett 1983. október 23.-án, a templom újraszentelésének alkalma. Az előző nap már minden tisztán ragyogott és a gyülekezet megújult szívvel és örömmel várta Dr. Nagy Gyula püspök és feleségének megérkezését. A püspök úr János evangéliuma 4. 47-54. versek alapján hirdette az igét és szentelte fel a megújult templomot. Ezen az ünnepi istentiszteleten többen köszöntötték a felújított templomát ünneplő gyülekezetet. Hálát adott a lelkész és a gyülekezet, hogy volt olyan helyiségük /imaház/, ahol a templom renoválása alatt az istentiszteleteket tarthatták. Hálát mondtak az Úrnak azért is, hogy a templom épületét ki tudták menteni az 1856-ban pusztított tűzvészből.

1988-ban a gyülekezet fontosnak tartotta a kézzel húzott harang villamosítását. Ekkor került sor a kis harang cseréjére is, ami Őrbottyánban készült.

A következő években bővült a paróchia egy irodahelyiséggel, majd rendbe tette a gyülekezet az épületek környékét: egyöntetű kerítéssel elkerítették az épületeket.

1989. június 25.-én vasárnap a délelőtti istentisztelet fájdalmas és szomorú volt a lucfalvi evangélikus gyülekezet számára, mivel 14 éves lelkes szolgálat után Széll Bulcsú lelkész, felesége és 5 gyermeke búcsút vett tőlünk. Emlékül a gyülekezet tagjainak szívére helyezte a következő igét, amellyel egyben búcsúzott is:

Meg lévén győződve arról, hogy a ki elkezdette bennetek a jó dolgot,

elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig(Fil. 1,6)

 

Munkájának itteni befejezését azzal indokolta, hogy Isten amit rajta keresztül akart elvégezni ebben a gyülekezetben, úgy érezte megtette és Isten más helyen adott feladatot számára. 1989. június 26.-án hétfő reggel elköltöztek, Széll Bulcsú lelkész azóta a Kispesti Evangélikus Gyülekezetben végzi hitébresztő munkáját.

 

A helyi evangélikus egyházunk 2 hónapig lelkész nélkül maradt, a vasárnapi istentiszteletek helyettesítését a közeli lelkészek látták el.

 

Megyaszai László lelkész szolgálati ideje

 

A nógrádi egyházmegye esperese levélben kereste meg Megyaszai Lászlót, az akkori ambrózfalvi lelkészt, amelyben hívta a lucfalvi gyülekezetben való szolgálatra.

Megyaszai László elfogadta a megbízást, a lucfalvi gyülekezet pedig megválasztotta lelkészéül. Ezek után 1989. augusztus 15.-én megérkezett a lelkészházaspár két gyermekével Lucfalvára, és októberben Kalácska Béla esperes beiktatta a lelkészi szolgálatba.

Az új lelkészünk egy munka folytatásába állt be, amit elődje kezdett el. Ha kezdetben nem is volt könnyű feladata, de Isten megáldotta munkáját. 2010-ig, nyugdíjba vonulásáig szolgált lelkiismeretesen gyülekezetünkben. Mindig voltak olyan hívő testvérek, akik imádságban hordozták, az Isten szolgálatában álló lelkészt.

Gyülekezetünk akkori létszáma: 440 fő, ebből a vasárnapi délelőtti istentiszteleten 120-160-an vettek részt, vasárnapi délutáni istentiszteleten 40-50-en, nagy ünnepeken 200-300-an is voltak az Istentiszteleten.

Az alkalmak megmaradtak az előző évek során kialakult rend szerint. Egyedül a fiatal házasok bibliakörét váltotta fel a női és férfi imaközösség.

 

Malik Péter Károly lelkész szolgálati ideje

 

Megyaszai László nyugdíjba vonulása után Püspök úr Malik Péter Károly-t helyezte gyülekezetünkbe lelkészként, aki odaadó hittel és szerettel vette át a gyülekezet gondozását. Így a lelki munka megszakítás nélkül folyhat tovább, az eltelt időszakban is tapasztalhatjuk Isten áldó szeretetét gyülekezetünkön.
Ő 2017. szeptemberéig szolgált gyülekezetünkben, elfogadva a Nyírteleki gyülekezet meghívását az ottani lelkészi szolgálatra. Isten áldását kívánjuk az új szolgálatára.
 

Kulcsár Márton lelkész szolgálati ideje

 

Malik Péter Károly helyére Kulcsár Márton-t helyezte Püspök úr gyülekezetünkbe, egyenlőre beosztott lelkészként.

 

Gyülekezetünknek nem csak lelki gondjai szorulnak megoldásra, hanem épületei is rendszeres karbantartást igényelnek.

Így 1998-ban az orgona teljes felújítására került sor. 1999. március 14.-én D. Szebik Imre püspök végezte az orgona újraszentelését. Hálát adtunk Istennek, hogy a felújított orgona Isten dicsőségére tisztább, csengő hangon kísérheti a gyülekezet énekét.

Ebben az évben sikerült a parókia tetejének cseréje, valamint a templom tető faszerkezetének megóvó leápolása. A 2010-es lelkészváltás előtt a parókia belseje is teljesen megújulhatott.

Megtörtént egyházunk épületeibe, a gázfűtés és a csatornahálózat bevezetése is. 2007-ben elkezdtük az imaház kibővítését, 2012-re sikerült befelyeznünk. A harangláb felújítására beadott pályázatunk sikeresen zárult, így annak felújítása is megtörténhetett a 2012-es évben.

2016-ban megújulhatott a templom tetőszerkezete is, és teljes belső festése, és készült az imaház mögé egy filagória kemencével.

 A lucfalvi gyülekezetünk nem panaszkodhat, mert isten ellát bennünket nem csak testi eledellel, hanem lelki eledellel is, a sok-sok alkalmon keresztül. Bárcsak egyre több szív vágyakozna Isten igéje után, és szükségét érezné annak, hogy az élete problémáira, nyomorúságaira egyedül Jézusra van szüksége.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. december »
december
HKSzeCsPSzoV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31